Hírek

"MISKA ELINDUL" FESZTIVÁL

A Rác­al­má­son, a Lovar­dá­nál 2014. május 17-én ren­de­zett

“Miska elin­dul fesz­ti­vál”

célja az volt, hogy a Guinness-rekordkísérlet szo­bor modell­jé­nek elké­szül­tét meg­ün­ne­pel­jék a részt­vevők, és minél nagyobb körbe eljus­son a terv híre:

indul­jon el Miska a neki szánt helyre, egy pákozdi dombra,

ahon­nan már messziről hir­det­heti a huszá­rok dicső­sé­gét és egy igazi, magyar­hoz méltó turisz­ti­kai lát­vá­nyos­sággá nője ki magát.

Nyolc évvel ezelőtt egy marok­nyi csa­pat dön­tést hozott: meg­építi a világ leg­na­gyobb ólom­ka­to­ná­ját, s ha már magyar lesz az új Guinness-rekorder, legyen huszár! A magyar huszá­rok mél­tók arra, hogy vitéz­sé­gük előtt tisz­te­leg­jen a világ s hogy mind­amel­lett, hogy a leg­fon­to­sabb a huszár hagyo­má­nyok élet­ben tar­tása és tovább­vi­tele, egy remek szo­bor is meg­örö­kítse a magyar huszár alak­ját. Az elmúlt nyolc évben (ez egy másik elmúlt nyolc év.…) Vla­szák Mihály ötlet­gazda és fő mecé­nás Metal­log­lo­bus Fém­öntő Kft.), Roho Rohon­czi Ist­ván, a duna­új­vá­rosi Szé­che­nyi Ist­ván Gim­ná­zium rajz­ta­nára, kor­társ képzőmű­vész, illetve ked­ves barátja, a remek szer­vező­kész­ség­gel ren­del­kező Vas János (Érem­mes­ter Kft.) valóra vál­totta az álmot, leg­alábbis azt a részét, ami 15, 40, 150 és 200 cm-es, idő­köz­ben Miska nevet elnyert huszár­szob­rok — model­lek, maket­tek — alak­já­ban öltött tes­tet, és meg­épült a rác­al­mási Lovar­dá­ban (a Tim­pa­non Kft. tulaj­do­ná­ban és támo­ga­tá­sá­val) a Guinness-rekord méretű szo­bor is, sok-sok vas, pur­hab, gipsz, és az alkotó, Roho részéről vég­te­len oda­adás­sal és kitar­tás­sal, ren­ge­teg mun­ka­óra beleadásával.

A Rác­al­má­son, a Lovar­dá­nál 2014. május 17-én ren­de­zett “Miska elin­dul fesz­ti­vál” célja az volt, hogy a Guinness-rekordkísérlet szo­bor modell­jé­nek elké­szül­tét meg­ün­ne­pel­jék a részt­vevők, és minél nagyobb körbe eljus­son a terv híre: indul­jon el Miska a neki szánt helyre, egy pákozdi dombra, ahon­nan már messziről hir­det­heti a huszá­rok dicső­sé­gét és egy igazi, magyar­hoz méltó turisz­ti­kai lát­vá­nyos­sággá nője ki magát. E terv meg­va­ló­su­lá­sá­hoz pénzre (pari­pára és fegy­verre talán nem), de megint csak sok pénzre és közös aka­ratra, támo­ga­tók tet­te­ire van szük­ség. S ha már a pari­pá­ról szó esett, két lovas huszár is meg­tisz­telte jelen­lé­té­vel a ren­dez­vényt és tisz­tel­gett Miska huszár szobra előtt. Egyi­kük, Both László pár szó­val üdvö­zölte is a megjelenteket.

Miska elin­du­lá­sá­nak gon­do­lata mel­lett állt ki a ren­dez­vény meg­nyi­tó­ján elmon­dott beszé­dé­ben Dr. Galam­bos Dénes, a Fejér Megyei 4. sz. válasz­tó­ke­rü­let országgyű­lési kép­vi­selője, Dr. Simon László kor­mány­meg­bí­zott, a Fejér Megyei Kor­mány­hi­va­tal főigaz­ga­tója és a jelen­lévő­ket levél­ben üdvözlő L. Simon László országgyű­lési kép­vi­selő (leve­lét Roho olvasta fel).

Arról a kegyelmi pil­la­nat­ról is szólt a Miska ügyét már évek óta támo­gató dr. Görög Ist­ván nyu­gal­ma­zott ezre­des, a pákozdi Kato­nai Emlék­park (KEMPP) ügy­ve­zetője, ami­kor 1849. május 21-én, Buda vissza­vé­te­lé­vel az ország­ban min­den­hol a magyar zászló lobo­gott, ha csak rövid időre is, mely­nek örök emlé­ket állí­tot­tak a Magyar Hon­vé­de­lem Nap­jává nyil­vá­ní­tás­sal s mely nap­hoz iga­zodva szü­le­tett meg e ren­dez­vény, és remé­nyét fejezte ki, hogy a szán­dék, amely a pákozdi hely­szí­nen fel­ál­lí­tandó 11 méte­res szo­bor elké­szül­tére irá­nyul, minél előbb való­sággá válik.

Az ünnepi ese­ményre elké­szült a zászló, melyet Roho ter­ve­zett, s mely­nek egyik olda­lán a Miska elin­dul fesz­ti­vál­nak állí­tot­tak emlé­ket, másik olda­lán az Erőt, tisz­tes­sé­get! huszár köszön­tés olvas­ható. A zász­lóra az első sza­la­got az ifjú zász­ló­anya, Vla­szák Zsó­fia kötötte fel. Az ünne­pé­lyes aktust követően édes­apja, Vla­szák Mihály úgy fogal­ma­zott, bízik benne, hogy mielőbb fel­ke­rül a zász­lóra a máso­dik sza­lag is, immár Pákozdon.

A ren­dez­vé­nyen Takács János, Pákozd pol­gár­mes­tere is részt vett, vala­mint Várai Róbert, Baracs pol­gár­mes­tere, aki­nek Áron nevű fia gyö­nyörű huszár­nó­ták­kal örven­dez­tette meg a hall­ga­tó­sá­got a kul­tu­rá­lis blokk­ban, mely­nek része­ként a Murá­nyi József vezette ifjú­sági fúvós­ze­ne­kar (Sán­dor Fri­gyes Zene­is­kola, Duna­új­vá­ros), vala­mint a Quin­tia két tag­já­nak cso­dás előa­dása is helyet kapott. Ez utóbbi záró­ak­kord­ja­ként a két Quin­tiás hölgy Várai Áron bevo­ná­sá­val még a közön­sé­get is meg­éne­kel­tette, nem kis sikerrel!

Rajz– és fotó­pá­lyá­zat ered­mény­hir­de­tésre is sor került, Soós Gábor (Ólom­ka­tona Kft.) és Vla­szák Mihály adta át a díja­kat a nyer­te­sek­nek. A Lovarda bel­se­jé­ben rög­tön­zött kiál­lí­tá­son tekint­het­ték meg az érdeklődők Roho korábbi alko­tá­sa­i­nak modell­jeit, a gye­re­kek részt vehet­tek a KEMPP “Apród­képző” múze­um­pe­da­gó­giai prog­ram­ban, és a ven­dé­gek bepil­lan­tást nyer­het­tek az ólomkatona-öntés tit­ka­iba is. Pen­te­lei Kovács Klára faze­kas remekbe sza­bott Miska huszá­ros mis­ka­kan­csó­i­ból vásá­rol­hat­tak a részt­vevők a Lovarda udva­rán fel­ál­lí­tott pavilonban.

Az idő­já­rás kegyel­méből az udva­ron fogyaszt­hat­ták el az ebé­det a részt­vevők, mellyel az Ólom­ka­tona Kft. ven­dé­gelte meg őket. A duna­új­vá­rosi Béke Étte­rem remek huszár­pör­költje min­den­ki­nek ízlett.

A jól sike­rült ren­dez­vény csak egy rövid meg­ál­lója volt Miska huszár útjá­nak, amely Rác­al­más­ról Pákozdra, az ötlettől a meg­va­ló­su­lá­sig vezet. E szo­bor már most, ami­kor még “csak” a leendő,  100 tonna beton­ból a vég­le­ges helyén (remél­hető­leg Pákoz­don, a Kato­nai Emlék­park, Nem­zeti Emlék­hely terü­le­tén) meg­épí­tendő szo­bor modellje áll, konk­rét és ekla­táns pél­dája az össze­fo­gás, a kitar­tás, az áldo­zat­vál­la­lás, az álmok valóra vál­tá­sába vetett hit és a tet­tek ere­jé­nek. Azt kívá­nom én magam is, aki e nyolc évben közelről követ­het­tem e terv meg­va­ló­su­lá­sát, hogy Miska érjen célba, mutas­suk meg, hogy mit tud a magyar, ha egy jó cél érde­ké­ben összefog!

Koc­zka KataOLYMPUS DIGITAL CAMERA

Vissza