Hírek

 

 

 

 

 

 

PÁKOZD NAGYKÖZSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

 

I.                  A TURIZMUS SZEREPE

 

I.1. A TURIZMUS GAZDASÁGI SZEREPE, ÁTTEKINTÉS

I.2. A TUDATOS TURIZMUSFEJLESZTÉS SZÜKSÉGESSÉGE

I.3. PÁKOZD HAGYOMÁNYAI

 

II.               PÁKOZD ÉS KÖRNYÉKE TURIZMUSÁNAK JELENLEGI  HELYZETE

 

II.1. A TÉRSÉG JELLEMZŐI

II.1.1. A térség meghatározása

II.1.2. Területi kapcsolatok

II.1.3. Infrastruktúra

II.1.4. A turizmus helyzete - vendégforgalom számokban

II.1.5. Humán erőforrás

II.1.6. Szolgáltatások

II.1.7. Vendéglátó egységek

 

II.2. A TÉRSÉG IRÁNT MEGJELENŐ TURISZTIKAI KERESLET

 

II.3. A TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATA

II.3.1 A turisztikai kínálat jelentősebb vonzerői

II.3.2. Kiemelkedő vonzerők

II.3.3 A dinamikus fejlődés eredményei

 

 

Történelmi emlékhelyek

Természeti vonzerő

Kulturális kínálat

Rendezvények, Vásárok

Falusi turizmus

Lovas turizmus

Vadászturizmus

 

III.           A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI

 

III.1. SWOT ANALÍZIS

III.2. TURISZTIKAI TERMÉKEK KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

 

Kulturális turizmus

Konferencia, kongresszus turizmus

Lovas turizmus

Ökoturizmus

Falusi turizmus

Borturizmus

Egyéb lehetőségek

 

 

III.3  A FEJLESZTÉSI FORRÁSOK REALIZÁLÁSA

III.4 EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA A LAKOSOK/VÁLLALKOZÓK, A CIVIL SZERVEZETEK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT.

III.5.ÖSSZEGZÉS

 

 

 

                                                                                                                                                                            

I.                 A turizmus szerepe

 

I.1. A turizmus gazdasági szerepe, áttekintés

 

• A turizmus a gazdaság egyik legfontosabb és leggyorsabban növekvő ágazata. Kedvező hatást gyakorol a fizetési mérlegre, láthatatlan exportként növeli az ország bevételét. Ez a hagyományos exportnál jóval kedvezőbb, hiszen a turista saját maga érkezik a fogyasztás helyére, nem kell elvinni hozzá az árut, szolgáltatást, mely jelentős költségmegtakarítást jelent, így ezen a területen 1 Ft nyereség lényegesen kisebb ráfordítással érhető el, mint más gazdasági szektor esetében.

A turizmus multiplikátor hatásának köszönhetően közvetlen hatást gyakorol más gazdasági ágazatokra is, hiszen a turista a turisztikai termék mellett egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz.

A turizmus, mint a többi iparág, egy térség számára pozitív és negatív hatásokat egyaránt magában foglal. Alapvető cél, hogy a negatív hatásokat csökkentsük, a pozitív hatásokat növeljük.

 

pozitív hatások:

• ·         munkahelyteremtés,
• ·         beruházási kedv élénkülése,
• ·         infrastruktúra - fejlesztés,
• ·         szolgáltatói szektor erősödése,
• ·         vállalkozói aktivitás fokozódása,
• ·         fogyasztói magatartásformák átalakulása,
• ·         adóbevételek növekedése,
• ·         elmaradott területek fejlődése,
• ·         műemlékvédelem előtérbe kerülése,
• ·         természeti területek védelme,
• ·         helyi értékek, hagyományok ápolása
• ·         lokális identitástudat erősítése.

 

negatív hatások:

• szakképzetlen munkaerő iránti igény megnövekedhet,
• ·         a feketegazdaság szerepe megnövekedhet,
• ·         erős szezonalitás,
• ·         monokultúra kialakulása,
• ·         természeti értékek pusztulása,

·         túlzsúfoltság, levegő- zaj-, környezet szennyezés, giccs elszaporodása a turizmusra épülő kereskedelemben.                                                                                      

 

·         a tudatos turizmusfejlesztés hiányában, a spontán kialakuló, tömegszerű és ellenőrizetlen turizmus esetén a turizmus negatív hatásai felerősödnek, hosszútávon előtérbe kerülhetnek.

 

I.2. A tudatos turizmusfejlesztés szükségessége

 

 

A turizmus tudatos, szakmailag elfogadott elképzelésekre alapozott fejlesztését kell megvalósítanunk, mivel határozott célok hiányában a spontán fejlődés hosszú távon a beruházások megtérülésének elmaradását, a turizmus negatív hatásainak felszínre kerülését hozza magával.

A tudatos fejlesztés alapja:

• ·         a turizmus hatásainak ismerete,
• ·         a térségbe érkező turisták szokásainak, igényeinek felmérése, ismerete,
• ·         hosszú távú gondolkodás, melynek eszközei:
• ·         hosszú távú, környezetmegóvó, marketing szemlélet_ turizmus politika,
• ·         integrált tervezés, összefüggésben a területfejlesztési elképzelésekkel,
• ·         ösztönzési rendszer kialakítása /pl.: idegenforgalmi adó visszaforgatása    a  szektorba /
• ·         megfelelő turisztikai marketing
• ·         megfelelő irányító rendszer
• ·         monitoring

 

 

I.3 Pákozd hagyományai.

  

Az ország egyetlen gránit-tömbjén elhelyezkedő település élvezi a talaj pozitív kisugárzását, valamint a D-DNY-i tájolásból eredő meleg napos helyzetét. A domboldal fával borított területei a falun átáramló szélcsatornákkal együtt kedvezően hatnak a tiszta és friss levegőre. A hegy lábánál kialakult tó pedig a klimatikus hatásokat szabályozza kedvezően.

Egy település múltját, arculatát nagyban meghatározzák a történelmi eseményei, saját hagyományai. Pákozd katonás jelleget kapott a sorstól, jó értelemben ez jelenti a haza, a szülőföld védelmét, szeretetét.

A település környezete régóta lakott, amit legjobban a Krisztus előtt 1300-ból származó földvár, a Kelta és Római kor leletei mellett az újonnan feltárt középkori leletek bizonyítanak.                      

Katolikus Templomunk a XIII. századból, míg Református templomunk a XVII századból ered.

A település táji, környezeti adottságai kiválók. Elhelyezkedése, megközelítése közlekedési szempontból rendkívül kedvező, hiszen az autópálya közvetlenül érinti a települést, és arról két lehajtó biztosítja a közvetlen kapcsolatot.

Budapest és Székesfehérvár közelsége, az általuk biztosított szakrális, turisztikai és kulturális lehetőségek, valamint a Velencei-tó és környezetében lévő kínálatok egyaránt lehetőséget, és széleskörű választékot biztosítanak az érdeklődők számára. Ebben a közegben célszerű vizsgálni, és egyben felépíteni saját lehetőségeinket.

A település népi hagyományai szintén alapot adnak a fejlesztéshez. Ezeket – a földművelés, mint alapvető megélhetést biztosító tevékenység mellett - három kiemelt csoportba sorolhatjuk:

• Szőlő és bortermelés, (amit bizonyít az 1848-ból származó „Szőlős Pákozd” pecsét felirata)
• a tó adottságaiból eredően a halászat
• valamint a náddal kapcsolatos tevékenység.

 

 

Dinamikus fejlődés, és eredményei.

 

A 2000 év körüli időszakban még 2500 lélekszámú, korösszetételében öregedő, fejlettségében elmaradott, és értékesíthető vagyon nélküli település az elmúlt években dinamikus fejlődésnek indult.

Ennek köszönhetően mára 3200 fős, korösszetételében fiatalos településsé fejlődtünk. Jelentős vagyoni elemeket és két iparterületet hoztunk létre. Az alapvető fejlesztések végrehajtásának köszönhetően fejlettség színvonalában megtörtént a felzárkózás. Ez a helyzet mára alkalmassá tett bennünket arra, hogy a nagyközség arculati elemeit kezdjük el fejleszteni, és ösztönözzük, támogassuk, adjunk meg minden segítséget a lakosság részére, hogy felismerje és kihasználja a turizmusban rejlő lehetőségeket, és ezen keresztül saját anyagi gyarapodását.    

 

 

 

                                         

II.            Pákozd és környéke turizmusának jelenlegi helyzete

 

 

II.1. A térség jellemzői 

 

II.1.1. A térség meghatározása

 

 

 

A pákozdi turisztikai adottságok figyelembe vétele mellett látni kell, hogy a nagyközség turisztikai vonzerejének növelése térségi szemlélettel, azaz a nagyközség környéki települések idegenforgalmi adottságainak bevonásával, a térség összefogásával érhető el. Ezért célunk a nagyközség környéki települések adta természeti, szabadidős, sport, kulturális adottságok és Pákozd lehetőségeinek egy egységként történő kezelése. A koncepció Pákozd nagyközséget, és a kistérségbe tartozó települések által meghatározott területet öleli fel, hangsúlyozva, hogy a turisztikai régiók, térségek kialakulását kizárólag a táji, természeti, infrastrukturális adottságok befolyásolják, alakítják. Meg kell találnunk azt az optimális célterületet, amellyel integrálódunk a környezetünkbe úgy, hogy erősítsük a térség turizmusát, a vállalkozásokat hozzuk abba a helyzetbe, ami szerint egyedi kínálataikkal vonzóvá teszik tevékenységüket, és nem konkurenciaként jelennek meg gyengítve ezzel saját tevékenységüket.

  

II.1.2. Területi kapcsolatok

 

Pákozd a Velencei-hegység délkeleti, a Velencei-medencébe ereszkedő lankáin, a Velencei-tó északnyugati kiszögellésénél fekszik, 125 méteres tengerszint feletti magasságban. A belterület délkeleti pereme a tóparttól mintegy 300–500 méterre húzódik, ezen a földsávon fut északkelet–délnyugati irányban az M7-es autópálya. Székesfehérvártól kelet–északkeletre, légvonalban 8, közúton 10 kilométerre, a kistérségi központtól, Gárdonytól légvonalban 6, közúton 11 kilométerre található.

 

A tipikusan szalagtelkes település belterületi utcái a Velencei-hegység délkeleti, 110–155 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő vonulatain futnak. Központi tengelyét az északkelet–délnyugati irányú Sukoró–székesfehérvári főút (Budai út), illetve az arra merőleges Bella-patak völgye adja. A belterület nyugati-északnyugati szomszédságában, a Karácsony-hegy, illetve az Ősi-hegy lankáin szőlőskertek, hétvégi telkek, illetve új építésű lakóházak sorakoznak (Karácsonyhegy, Belsőhegy), míg Pákozd északkeleti előterében, a Csíkmák-hegy és a Kanca-hegy irányában, a Pákozdi-ér völgyével párhuzamosan a 20. század utolsó negyedében kialakult településrész dinamikus fejlődése tapasztalható (Újtelep). Pákozdhoz tartozó fontos külterületi részek a település központjától 3 kilométerre keletre található Mészeg-hegyi Nemzet Katonai Emlékpark, illetve a hajóállomással rendelkező Szúnyog-sziget, és a területen lévő csárda.                                                                    

Az Európai Unió tagországaival és kapcsolatrendszerével sok lehetőséget hordoz, melynek kidolgozását napirenden kell tartani. Célunk többek közt a határon átnyúló együttműködések lehetőségeinek bővítése, a nagyközségen belül intézményi, vállalkozói, civil kapcsolatok ösztönzésével, valamint az EU támogatási programok hatékony felhasználásával. Fontos szem előtt tartani a testvérvárosokkal való szorosabb kapcsolattartást. Ennek érdekében nagyközségünk különböző rendezvényein rendszeresen fellépési lehetőséget biztosít hagyományőrző, művészeti csoportjaik, együtteseik számára.

Nemzetközi kapcsolataink kiterjednek egy speciális rendezvényen, a Nemzetközi Sárkányeresztő Fesztiválon keresztül Német, Osztrák, Holland és Francia resztvevőkkel.

A továbbfejlődés lehetőségét a horgász-turizmus kiépítése jelenti. A természetvédelmi terület kötöttsége miatt tóparti területeink korlátozottan hasznosíthatók. Viszont azok kiválóan alkalmasak a horgász-turizmus kiszolgálására. A MOHOSZ által Agárdon megkezdett fejlesztésekre épülve nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas tópart épülhet ki, hozzá tartozó kiszolgáló egységekkel. Ennek hatásaként számolhatunk a helyi kínálatok erősítésével, többnapos szálláshely és egyéb igények kiszolgálásával.

 

 

Testvérvárosaink : 

• ·         Lengyelország-Wegierska Gorka
• ·         Felvidék-Ipolybalog
• ·         Erdély-Bihardiószeg

 

II.1.3. Infrastruktúra

 

A térség megközelíthetősége és közlekedési adottságai az ország átlagához viszonyítva kedvező. A térség infrastrukturális adottságai megfelelő színvonalúak. Az alapinfrastruktúra jórészt kiépült, azonban a kisebb településeken ez a folyamat lassúbb. Pákozd belterületén az alapvető létesítmények nagy része kiépült, és folyamatosan történnek intézkedések a teljes mértékű kiépítettség megvalósítására.  A turizmus szempontjából kiemelten fontos, hogy a  falvak egy részében felismerték a technikai fejlődés szükségességét, és lehetővé tették az Internet elérést. A szilárd útburkolatok kiépítése is folyamatos, a falvak esetében az utóbbi években elsősorban a járdák építése hiányzott, ezen a téren azonban mára jelentős fejlődés mutatkozik. Fontossá vált a természeti és épített környezet rendben tartása, szépítése. Nagyközségünkben és a környező falvakban egyaránt törekednek a települések arculatának vonzóvá tételére, virágosításra, köztéri szobrok, ivó kutak, padok számának növelésére. Problémát jelent azonban a parkolóhelyek hiánya, főként az autóbuszok számára; és szükség lenne még a turisztikailag frekventált területeken is a szociális helyiségek (nyilvános WC-k) kialakítására.

 

 

II.1.4. A turizmus helyzete - vendégforgalom számokban

 

 

Jelenleg Pákozd szállásadói kapacitása, nagyobb rendezvények esetén fogadóképessége tekintetében bár fejlődött, de még mindig nem megfelelő. A nagyközség gazdasági, idegenforgalmi fejlődésével összhangban a kiszolgáló egységek (vendéglátóhelyek) fejlesztése is szükséges.                                                                                                             

 

Pákozdon már elkezdődött a turisztikai termékek, programcsomagok összeállítása, de a jövőben is ösztönözni kell a vállalkozókat és turisztikai szolgáltatókat újabb termékek létrehozására, valamint ezeknek a termékeknek programcsomagokká formálására, promóciójára, országosan ismertté tételére.

Kivétel ez alól a Nemzeti Katonai Emlékpark, amely a magyarság egyik kiemelkedő szakrális helye, fiataljaink hazafias nevelésének központja, a tíz Nemzeti Emlékhelyként működő nemzeti szimbólum egyike. Ez a létesítmény egyben a Velencei-tó környékének egyedi és kiemelkedő jelentőségű turisztikai eleme. Ennek a létesítménynek a továbbfejlesztésére a Hadtörténeti Intézet és Múzeumok gondozásában nagyszabású terv készült, aminek megvalósítása után a jelenlegi 50.000 fő látogatottság 150.000 főre növelhető.

Ugyancsak regionális kihatású létesítmény a Pákozd-Sukorói Arborétum, ahol közelmúltban szintén új kiállítási anyag készült, és közeljövőben további jelentős kiállítás fejlesztés van tervezve.

A kezdetben spontán alakuló turizmusban résztvevő szolgáltatók felismerték a termék specifikus összefogás szükségességét, ennek eredményeképpen több Lótenyésztési és Lovas-turisztikai Egyesület vetette meg lábát nagyközségünkben. A másik fejlődő ága a turizmusnak a bor-turizmus. Azonban megkell állapítanunk, hogy Pákozdon a turizmus területén még nincs kiaknázva az összes fejlesztési lehetőség:

·         A turisztikai infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala további jelentős fejlesztést igényel.

·         A turizmusban dolgozó vállalkozások tőkeereje korlátozott. Csak kis léptékű fejlesztéseket tesz lehetővé. Így azonban a nemzetközi trendek nehezen követhetők. Ezért ki kell használni a különböző pályázati lehetőségeket, amelyek közül kiemelkedik a LEADER, a Turizmus Fejlesztési Alap, az MNVH pályázati lehetőség. Ezek igénybe vétele érdekében hatékony tájékoztatást kell végeznünk, és esetenként együttműködésben kell a pályázati forrásokat igényelni.

·         Komplex turisztikai programcsomagok még csak kis számban léteznek.

·         A turisztikai marketing munka további fejlesztése és bővítése szükséges.

·         Szoros együttműködést kell kialakítani a Gárdonyi Turisztikai Desztinációs Menedzsmettel, valamint a helyi és a gárdonyi Turinform Irodával.

·         A térségi összefogás további kiterjesztése folyamán be kell vonni a marketing munkába és annak finanszírozásába a turisztikai szolgáltató szektort is.

 

Egy terület turizmusában az egyik legfőbb vonzerőt az ott élő emberek szívélyessége, vendégszeretete jelenti. Ezért nagyon fontos, hogy a helyi lakosságban tudatosítsuk a turizmus gazdasági szerepét, annak fontosságát, a turizmuson belül szerepük fontosságát nemcsak a térség fejlesztése során, hanem a turistákkal való érintkezések (szolgáltatás, információnyújtás) folyamán is. Ismerjék fel azt, hogy közösségünk javát is szolgálja a tevékenység, mellette pedig az abban résztvevő családok anyagi gyarapodását, a polgárosodást szintén elősegíti.

 

II.1.6. Szolgáltatások

 

 

Szállás lehetőségek

 

 

Pákozd és környékén a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása alacsony. Ahhoz, hogy ide tudjuk hozni a többnapos vendégeket, ezen a helyzeten javítani kell. Egyik eleme a falusi szálláshely kínálat bővítése. A lakosság irányába fel kell tárni azokat a pályázati lehetőségeket, amelynek igénybevételével forrást tudnak biztosítani hangulatos, korszerű, de a hagyományos miliőt megteremtő szálláskínálatra. Ehhez kell kapcsolódnia a helyi termék kínálatfejlesztésének. A helyi élelmiszer, füstöltáru, bor és egyéb termékek a szálláshely kiegészítői legyenek.

 

A Honvéd utca végén kiépülő, valamint a Sztráda Fogadónál lévő szálláshely kapacitást be kell vonni a helyi kínálatba.

A Bella-tó mellett kijelölt turisztikai fejlesztési terület hasznosítására meg kell találni azt a befektetői kört, aki nagyobb volumenű minőségi beruházást tud végrehajtani. Ezt a fejlesztést turisztikai, egészségturizmus, vagy rekreációs jellegű szálláshely kialakítására egyaránt lehet hasznosítani.

A fejlesztés vonzataként 80-120 szállodai férőhely, magas színvonalú étkezési kapacitás, és egyéb szolgáltatások jöhetnek létre. A tó környezetének fejlesztése a szálláshely kiépítésére kedvező hatással lehet.

Ezt a feladatot úgy kell koordinálnunk, hogy a szálláshelyhez kapcsolódó parkosított terület szabadon maradjon, kulturális és szabadidős parkként funkcionáljon, és a helyi igényeket is kiszolgálja. 

 

 

 

 

II.1.7. Vendéglátó egységek

 

Pákozdon a vendéglátás jelenlegi kapacitása, és annak minőségi teljesítménye egyaránt fejlesztésre szorul. A településen lévő szolgáltatás elhelyezkedésében nem optimális, esztétikumában, az éttermi és konyha felszereltségében egyaránt fejlesztésre szorul. Ezt a hátrányt az ételek minőségében, a hazai ízek megjelenésében lévő pozitív törekvés sem tudja igazán ellensúlyozni.       

A Szúnyog Szigeti Csárda hangulatában, és kínálatában egyaránt vonzó a turizmus szempontjából. Környezetének fejlesztése tevékenységüket tovább erősítené. Egyben a Velencei-tavi hajózásra is kedvező hatást gyakorolna.

A településen lévő cukrászda a környék termékeivel összehasonlítva kiemelkedő minőséget biztosít.

Az egyéb vendéglátó egységek minőségében alacsony színvonalt jelentenek, turisztikai szempontból nem relevánsak.     

  

II.2. A térség iránt megjelenő turisztikai kereslet

 

 

Az Európai Unió által a turizmus vonatkozásában végzett kutatási eredmények értelmében a leginkább fizetőképes és nagy létszámot jelentő felső-középosztályba tartozók elsősorban a falusi szálláshelyeket és vendéglátást igénylik. A fő célterületük a kerékpározás, a túrázási lehetőségek, és a viszonylag rövid távolságban elérhető kulturális kínálatok.

 

Ezekre az igényekre kiválóan alkalmassá tehető településünk, hiszen a helyi adottságok mellett a környezetünkben már létező kínálatok, valamint a Főváros Budapest és a Koronázó város Székesfehérvár közelsége egyaránt erősíti a lehetőségeinket. 

 

 

II.3. Pákozd turisztikai kínálata

 

 

 

II.3.1 A turisztikai kínálat jelentősebb vonzerői

 

 

 

Megállapítható, hogy Pákozd Nagyközség egy speciális, de egyben széles kínálattal tud integrálódni a Velencei-tó térségének turisztikai kínálatába. A településnek már most vannak nagyobb térségre kiterjedő turisztikai elemei, amit a következő időszakra tervezett fejlesztésekkel jelentősen bővíteni lehet.

 

A tervezett koncepcióban megfogalmazott fő irányok kiterjesztésével tovább lehet szélesíteni a turizmus iránt érdeklődők körét. Ezt a lehetőséget nemzetközi szintre kívánjuk fejleszteni, illetve kiterjeszteni.                                                                                             

 

Történelmi emlékhelyek

  

·         Nemzeti Emlékhely – KEMPP

 

A Katonai Emlékpark Pákozd alapjait civil kezdeményezésre hozták létre 11 szervezet összefogásával 2002. szeptemberében azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 160 év hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és ha kellett életét is áldozó magyar honvédnak.

2008-ban az Pákozd Önkormányzata és a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete összefogásával elnyerte az Európai Unió és a Magyar Állam támogatását, amelynek köszönhetően magas színvonalú fejlesztés került végrehajtásra. Az Emlékpark azóta is folyamatosan fejlődik, új elemekkel egészül ki. Kiemelkedő emlékpontok:

 

o   1848-as obeliszk

o   gr Batthyányi Lajos mártír miniszterelnökünk és az Aradi Vértanuk emlékpontja

o   Vitézi rendek emlékköve

o   Békefenntartók emlékhelye

o   1956-os emlékpont

2014. márciusában került felavatásra az 1848. szeptember 28-29-i eseményeknek helyt adó magas színvonalon megújult kiállítás, amelyben jelentős szerepe volt L. Simon László országgyűlési képviselő támogatásának.

 

 

·         Doni Kápolna

1999. október 30-án orosz földről, Roszkino falu mellől hazaérkezett minden elhunyt magyar jelképeként egy ismeretlen katona földi maradványa. Örök nyughelye nyugalmat hozott az érintett családoknak is. A Kápolna szarkofágja vigyázza örök álmát.

 

 

·         1848-as Emlékmű

Az 1874. március 15-i országos felhívás eredményeként elkészült az emlékmű , Tuboly Gyula székesfehérvári kőfaragó alkotása.
(A község fő útján, a Budai úton látható.)

 

A település számos további történelmi eredetű emlékművel és emlékparkkal rendelkezik. :

 

• ·         Történelmi Emlékpark
• ·         Trianoni Harangláb
• ·         Szent István szobor
• ·         Református Templom
• ·         Római Katolikus Templom

 

 

Természeti vonzerő 

 

·         Velencei-tó

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

 

 

·         Bella-tó

A Karácsony-hegy és a Sár-hegy között kanyarog a Velencei-tóba futó, 3,4 km hosszú Bella-patak völgye. A vízfolyás felduzzasztásával létrehozott, betonszegéllyel ellátott egykori Bella-fürdő ma árnyas fákkal szegélyezett tavacska, Bella-tó néven.

 

·         Angelika-forrás

 

·         Anikó –forrás

 

A terület felszíni vízben szegény, Pákozd közelében három nevezetes forrás található: nyugaton a Zsellér-legelő Anikó-forrása, északon pedig a polák-hegyi Barlang-kút, illetve a pákozdvári Angelika-forrás.

 

 

·         Arborétum

A Kanca-hegyet keletről a 2,4 km hosszú Pákozdi-ér ellaposodott völgye (Lapos) választja el a szomszédos községtől, Sukorótól. A településhez tartozik a Lapos keleti szegélyén magasodó Mészeg-hegy (160 m), itt található a Pákozdi Arborétum is. Az arborétum mai területe – az 1950-es évekig - lelegelt kopár erdő, kiégett legelő volt. Az 1980-as évektől megkezdődött a terület turisztikai hasznosításra történő előkészítése. A Mezőföldi Állami Erdőgazdaság célja, egy a Budapest és Balaton között félúton található, kedvelt kirándulóhely kialakítása volt, mely a közvetlen környezet – a Velencei-hegység és a Velencei-tó – geológiai, természettudományi értékeit és néprajzi vonatkozásait mutatja be. Az arborétum az 1990. évi megnyitása óta folyamatosan fejlődik, újabb létesítményekkel bővül: tájmúzeum, kilátó, mesterséges kis tó, tanösvény, játszótér, erdei iskola, halászati kiállítás.

 

 

·         Ingókövek

A Sár-hegy és a Pogány-kő lepusztult gránitfelszínén található a Magyarországon egyedülálló sziklaalakzatokat, az ún. ingóköveket felvonultató Pákozdi-ingókövek  természetvédelmi terület. Ettől északra magasodik a már említett Pákozd-vár csúcsa (253 m), amelynek közelében a Velencei-hegység kevés barlangjainak egyike, a Barcaházi-barlang található.

 

 

·         Madárrezervátum

 

Délről a Velencei-tó és az azt magában foglaló Velencei-medence zsombékos-mocsaras, helyenként ligeterdős lapályai övezik a települést. A Velence-tó nyugati, Pákozd–Dinnyés közötti nádfoltos részén terül el a Velencei-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület

. A Szúnyog-sziget és a Gárdony partjaihoz közel eső Cserepes-sziget között vízi tanösvényt alakítottak ki.                                                                                                                                            

 

·         Régészet

Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy újkőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozdvár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstatti urnatemető is a környékről. A késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken, s több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre az M7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során (bronztárgyak, kézműves műhelyek stb.).

 

Kulturális kínálat

Hagyományok 

 

Pákozdi Kulturális Egyesület

Az Egyesület célja a helyi kultúra szellemi, tárgyi-és épített örökségének megóvása és azok továbbhagyományozásának elősegítése, a helyi amatőr művészet előadó-és tárgyalkotó, valamint egyéb kulturális és alkotócsoportok tevékenységének támogatása. 

 

·         Pákozdi Kulturális Egyesület Abajka Citerazenekar Szakosztálya

 

A zenekar 2002 őszén alakult. Az együttes 6  citerással, és egy énekessel működik. Oktatójuk népzenetanár, népzenekutató.

2009-ben megalakult a Pákozdi Kulturális Egyesület, mely felkarolta a faluban működő csoportokat, a zenekar is csatlakozott az egyesülethez, és önálló szakosztályként tevékenykedik.

Legfontosabb feladatuknak tartják a kárpát-medencei népzenei hagyományaink felélesztését, illetve érték-megőrzését, különös tekintettel Pákozdra, a helyi kultúra ápolására, valamint az utánpótlás nevelésre.

 

 

·         Pákozdi Kulturális Egyesület Hagyományőrző Szakosztálya

 

Szakosztályuk 2011-ben alakult meg a Pákozdi Kulturális Egyesület keretein belül. A szakosztály feladatának és felelősségének érzi a hagyományink ápolását, az  évszázadok alatt felgyülemlett magyar tudásanyag továbbvitelét és fenntartását a 21. századi felpörgött világunk – megítélésük szerint csupán átmeneti – ’értékei’ mellett. Programjaikkal első sorban a fiatalságot szeretnék megcélozni, hisz ők azok, akik a televízió és az Internet korában szinte hozzá sem juthatnak ezen tudásanyaghoz.

Hangsúlyt kívánnak helyezni az íjászat, mint sport és életmódjavító tevékenység népszerűsítésére. 

 

·         Pákozdi Kulturális Egyesület Kamarakórus Szakosztálya

 

A „hAngelika” Kamarakórus 2009. áprilisában alakult Tarné Szabó Magdolna karnagy vezetésével a Pákozdi Kulturális Egyesület keretein belül.

Vegyes karként működik jelenleg 14 énekessel. 

 

  

 

Pákozdi Kulturális Egyesület Népdalkör és Néptánc Szakosztálya

 

A Pákozdi Napraforgók Néptánccsoport 2012. március 9-én tartotta meg      első, családias, baráti légkörben zajlott néptánc próbáját. A jövőben szeretnének bepillantást nyújtani elődeink által ránk hagyott táncainkba, s megmutatni mily változatos is a magyar néptánc.
        

 

Őrizzük hagyományainkat.

 

·         Évszázadok óta megélhetési forrás a nád. Kialakultak a sajátos eszközei, amelyek ugyanúgy változtak a technika fejlődésével, mint bármely iparágé. Családoknak adott és ad munkát, megélhetést. Egymásnak adják át a jelképes staféta-botot úgy, ahogy csak az teheti, akinek a lelke is benne van.

·         A másik megélhetési forrás volt évszázadokon át a halászat. Híres speciális eszköz volt a varsa. Hálókötélből is kötötték, de igazi pákozdi specialitás a vesszőből font csíkvarsa. A pákozdi halászok az úszólápot tükrös cérnahálóval bekerítették, és az alatta tanyázó halakat, főleg harcsákat dobogással zavarták. Napjainkban is tudják családok az elkészítését. Őrzik fortélyait, hogy a jövőnek is megmaradjon.

·        
Megtaláljuk az ősi magyar népművészet hagyományait: a kerámia, a szövés, a csuhé munkák alkotói bemutatják azokat a mesterségeket, amelyek nem is olyan régen úgy ívódott a mindennapokba, hogy közben nevelt az esztétikára, a művészetekre. Megtanított gyönyörködtetni.

 

Rendezvények

 

Az elmúlt években létrejött az a rendezvényi struktúra, amely lassan hagyományossá vált.  E rendezvények vonzerőnek tekinthetők Pákozd  közvetlen vonzáskörzetébe tartozó települések szempontjából is.

Ezek a programok egyúttal alkalmassá tehetők arra, hogy komplex fejlesztésekkel és pontos feladat meghatározással megfeleljenek az idegenforgalom, a belföldi és a beutazó turizmus magasabb szintű kihívásainak, és elvárásoknak.

 

A koncepció kimunkálásában, közép- és hosszú távú tervek előkészítésében ezeket a helyi specifikus, hagyományörző, valamint az innovatív rendezvényszervezés terén a kor elvárásainak eleget téve kell terveznünk. Továbbá ezeket a rendezvényeket kell alapul venni, a koncepcionális szempontoknak megfelelően azokra kell támaszkodni.

Pákozdon a történelmi múlt arra predesztinál, hogy az alábbi, immár hagyományosnak tekinthető rendezvények van létjogosultsága .

 

A rendezvényi struktúrában, annak fejlesztési programjában feltétlenül számolni kell

kiállításokkal és vásárokkal, hiszen kísérő művészeti-szórakoztató eseményei színesítik és gazdagítják tartalmát, az idegenforgalmi szempontból is fontos fogyasztói kínálatot bővítik.                                                                                                                                            

Kiemelt Kulturális Rendezvények

 

• Március 15.-i Nemzeti Ünnep
• Sárkányeresztő Fesztivál
• Augusztus 20.-i Nemzeti Ünnep
• Szeptember 26- 29 Pákozdi Napok
• 1849.Október 6 Aradi Vértanúk Emléknapja
• 1956.Október 23 Forradalom és Szabadságharc Emléknapja
• Advent és Karácsony

 

 

Kulturális Rendezvények

 

• Május 1
• Szeptember 13 Pákozdi Borfesztivál
• Színházi előadások
• Musical előadások
• Irodalmi Estek
• Sportrendezvények
• Gyermek-Napi Rendezvények
• Idősek Világnapja
• Drogprevenció
• Lovas-kupák

 

 

Falusi Turizmus

 

Pákozd és környéke turizmusának sajátos és nélkülözhetetlen eleme a térség aprófalvas szerkezetére, a paraszti hagyományokra épülő falusi turizmus.

A falusi turizmus területei több figyelmet érdemelnek, hiszen immáron több településre is kiterjedt. A falusi turizmus a szálláshelyek számának gyarapodásán kívül a programajánlatok megjelenését is magával hozta, ezek további elemekkel való bővítése azonban elengedhetetlenül fontos.

A fejlesztés alapját a táji, települési vonzerők mellett, a kiépült szervezetrendszer adja.

 

 

Lovas Turizmus

 

Pákozd idegenforgalmi megítélésében kiemelt szerephez kell juttatni a lovas turizmust, az alábbi okok miatt:

·         Pákozd és környéke jelentős – meglévő – szellemi és infrastrukturális hagyománnyal rendelkezik ezen a területen a lovas képző-, szabadidős-, tenyésztő helyek száma, szakemberei, múltja, természeti adottságai, szabadtéri túralehetőségei, hírneve, stb. révén.

·         a meglévő lovas bázis jelentős szabad kapacitással bír, ami túl a szakmai előrelépés lehetőségén, jelentős potenciális bevétel növekedést is jelentene.

 

A minősített fogadóhelyeken kívül több kisebb, de megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó lovas bázis tevékenykedik a térségben. A lovas bázisok területileg körbefogják Pákozdot.

A fogadóhelyeken részben lótenyésztés, képzés-kiképzés, szabadidős – amatőr lovagoltatás, versenyrendezés, lovassport tevékenység, turisztikai szolgáltatás, hagyományos lovas életmód bemutató tekinthető meg.

Az elmúlt években, a hagyományőrző programok (betyár bemutató, huszár hagyományok) mellett megjelent a lovas sport (fogathajtás, díjugratás, stb.), valamint a lovas terápia is.

A térség bejárását biztosító lovas túra útvonalak és a hozzájuk kapcsolódó pihenőhelyek kialakítása folyamatosan fejlődik.

  

Borturizmus

A település már a VII. század első felében jelképévé emelhette pecsétnyomójában a szőlőművelésre utaló motívumokat:a szőlőfürtöt és a szőlőmetsző kést. A nagyközség lakóinak és elöljáróságának érzelmeit jellemzi, hogy a Velencei-hegység déli dombjain kialakított magas szintű és méretében is jelentős szőlőkultúrájáról anno falujuk nevét pecsétnyomójuk körirata szerint a szőlős állandó jelzővel kötik egybe. – „Szölös Pákozd Falu pöcsét”.

 

 

• Lics Pincészet és Szőlőbirtok

 

A pákozdi 22 hektáros ültetvényük a Velencei-tó északi partján, a Meleg-hegy déli lejtőjén található. Mind a vulkanikus Meleg-hegy, mind a Velencei-tó hozzájárul a mikroklímához, ami egyedivé, és kiemelkedő minőségűvé teszi a pákozdi borokat.

az 1980-as évek végén véletlenül fedezték fel a romos présházat Pákozdon és mindjárt fantáziát láttak a pincéjében és a környező déli fekvésű területekben.  2004-re a környék teljesen megváltozott, a pince megújult, és a vulkanikus lankákon a kukoricát felváltotta a 22 hektáros szőlőültetvény.

Több díjnyertes bor után, 1999-ben Zinfandel fajtával a pincészet a  Best of show (a legjobb bor) címet nyerte el a San Francisco Bay Area Wine Competition borversenyen.

Szőlőfajták: Chardonnay, Szürkebarát, Cserszegi Fűszeres, Juhfark, Olaszrizling, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Pinot Noire, Syrah

 

Pákozd idegenforgalmi megítélésében kiemelt szerephez kell juttatni a borturizmust, az alábbi okok miatt:

·         Pákozd és környéke jelentős – meglévő – szellemi és infrastrukturális hagyománnyal rendelkezik ezen a területen. A bortermelő helyek száma, szakemberei, múltja, természeti adottságai a borturizmus fellendítésére predesztinálnak.

·         a meglévő bortermelő bázis  jelentős szabad kapacitással bír, ami túl a szakmai előrelépés lehetőségén, jelentős potenciális bevétel növekedést is jelentene.

 

Vadászat

 

Pákozd idegenforgalmi megítélésében szintén kiemelt szerephez kell juttatni a vadászturizmust, az alábbi okok miatt:

·         Pákozd és környéke jelentős erdőterülettel rendelkezik. Az M7-es autópálya mellett az autópálya északra eső része a faluhoz tartozó vadászterület, továbbá a helyi vadászok által erősen kultivált Bella-tó és környéke jelentős területtel és vadállománnyal bír.

A vadászterületeken az apróvad és a nagyvad is jellemzően megtalálható.

Apróvad tekintetében jelentős állománnyal bír a nyúl, őz, fácán populáció, nagyvadjaink pedig a vaddisznó, és a szarvas szép számmal van jelen.

Fácánra intenzív vadgazdálkodás folyik, tenyésztésük után telepítésre kerül sor.

Nagyvad esetében a „selejtezés” mint vadászati típus áll fenn.

Pákozdon jelenleg a Székesfehérvári Széchenyi Zsigmond vadásztársaság működik kilenc fővel.

A társaság összterülete 7000ha, ebből pákozdi fennhatóságú terület 2000ha.

 

·         A környező vadászterületek, a már meglévő vadászat  jelentős szabad kapacitással bír, ami túl a szakmai előrelépés lehetőségén, jelentős potenciális bevétel növekedést is jelentene.

·         Megfelelő, minőségi szálláslehetőségek biztosításával jelentősen növelhetnénk a vadászat iránti keresletet.

Az idegenforgalmi szempontból is jelentős vdászati események megrendezéséhez megfelelő színvonalú szolgáltatói rendszer, infrastruktúra szükséges.                                             

 

III.A Turizmus fejlesztésének lehetséges irányai

 

 

III.1. SWOT analízis 

A tudatos fejlesztéshez szükséges az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek és a veszélyek ismerete, meghatározása. A pontos helyzetfelmérés segítségével megfogalmazhatóak a rövid-, a közép- és a hosszú távú célok, melyeket az alábbi SWOT analízis tartalmaz:

 

Erősségek

 

• ·         A nagyközség forgalmas főutak (M7,E70) közelében fekszik
• ·         Pákozd és környéki kiránduló erdők
• ·         Pákozdon áthaladó és a Velencei-tavat megkerülő kerékpárút
• ·         Természetvédelmi területek
• ·         Velencei -tó közelsége
• ·         Nemzeti Emlékhelyek
• ·         Nemzetközi kapcsolatrendszer
• ·         Évente visszatérő rendezvények
• ·         Földrajzi fekvés, természeti adottság
• ·         Kulturális hagyományok, programok
• ·         Lovasbázisok
• ·         Vállalkozói aktivitás

 

·                                                                               

Lehetőségek

 

• ·         Az átmenő forgalom megállítása
• ·         Látogatók, turisták számának növelése (a falusi turizmusban résztvevőkkel, természetjárókkal). Ökoturizmus fejlesztése.
• ·         A nagyközség turizmusának integrálása a szomszédos falvakkal és vízparti turizmussal, hobbi és sportturizmussal.
• ·         További külföldi kapcsolatok kiépítése
• ·         A kapcsolatokban részt vevő külföldi diákok később turistaként térnek vissza rokonaikkal, barátaikkal.
• ·         Természetjárás, az aktív- és ökoturizmus fejlesztése
• ·         Horgászturizmus fejlesztése
• ·         Versenysport (vízi sportok és triatlon) megteremtése
• ·         Az épített környezet szépsége a marketing stratégia egyik alapjául szolgálhat.
• ·         Vonzó, látványos nagyközség kép kialakítása
• ·         Az épületekhez fűződő történelmi és kulturális emlékek köztudatba vitelével a lakosság identitás tudatának erősítése
• ·         A helyi identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése
• ·         Kapcsolatok ápolása a megyével és a környező településekkel
• ·         Információ-, piac- és tőkeszerzés.
• ·         Testvérvárosok együttműködése az idegenforgalom területén
• ·         Egységes marketingstratégia
• ·         A város általános reklámozása.
• ·         Erőteljesebb megjelenés a belföldi piacon
• ·         Széles körű reklám. Programok szélesebb körben való megismertetése
• ·         Horgász-, lovas- és vadászturizmus továbbfejlesztése
• ·         Országos érdekeltségű rendezvények, vásárok rendezése
• ·         Országos szintű versenyek, kupák rendezése

 

Gyengeségek

 

• ·         A közlekedés infrastruktúrájának viszonylagos fejletlensége (pl. kevés parkoló, a turistabuszok parkolása nem megoldott)
• ·         A nagyközség idegenforgalmi kínálatában csak most kezd szerepet játszani a kerékpáros turizmus
• ·         A Velencei-tó kihasználtsága nem megfelelő az adottságaihoz képest
• ·         Magas komfortfokozatú, nagy kapacitású,minőségi szálláshelyek hiánya
• ·         Konferenciaközpont és –termek hiánya
• ·         A meglévő infrastruktúra kihasználtsága közepes vagy gyenge
• ·         Leromló erdei létesítmények
• ·         Hiányzó infrastruktúra, kiszolgáló létesítmények (pl. kézmosó helyek).
• ·         Hiányoznak a horgászok családjának szóló programlehetőségek.
• ·         Nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű kiadvány                 

 

Veszélyek

 

• ·         Az erdők elhanyagolt állapotban vannak.
• ·         Hiányoznak a biztonságos tűzrakó helyek, pihenőhelyek. Kevés a kiépített tanösvény.
• ·         Megfelelő infrastruktúra hiányában feltehetően egyre kevesebben keresik majd fel a Bella-tavat, az Anikó forrást, az Ingóköveket.
• ·         Konferenciaturizmus leépülése
• ·         A kereskedelmi egységek, vállalkozások sokszínűsége megszűnik, kínálatuk homogenizálódik
• ·         Az exkluzív turizmus fejlesztéséhez még fejleszteni kell az adottságokat, mert Pákozd nem lesz vonzó a természetjárók, kirándulók számára
• ·         A horgászok egyedül érkeznek, nem maradnak sokáig, és nem költenek sokat a térségben.
• ·         Az értékek nem jelentenek vonzerőt. Mivel nincs propagandájuk, kiegészítő programok sem épülhetnek rájuk

 

III.2. Turisztikai termékek kialakításának lehetőségei

 

  

Kulturális turizmus

 

A kulturális turizmus terméktípus fejlesztését több tényező is indokolja. Jelentős piaci igény mutatkozik a kulturális értékekkel való ismerkedésre, mely mind általános trendként, mind a térség vendégkörének jellemzőjeként jelentkezik.

A fejlesztés célja lehet a térség vendégforgalmának növelése, a turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása, valamint a kistérség arculatának finomítása. Ehhez szükséges a meglévő termékek színvonalának javítása, új termékek létrehozása, ezek programcsomaggá szervezése. A térség kulturális turizmusának fejlesztése két egymás mellett párhuzamosan futó rendszerben képzelhető el:

·         a meglévő kulturális értékek kihasználása,

·         turisták számára is vonzó rendezvények szervezése.

A kulturális értékek és adottságok elemei főleg programcsomagok részeiként értékesíthetőek, és ennek érdekében törekedni kell vonzó kiegészítő programokká történő szervezésükre. Ehhez szükséges a meglévő kínálat pontos számbavétele, és minden érdeklődési kör szerinti csomagba rendezése.

A múzeumok, kiállítóhelyek, történelmi emlékhelyek és egyéb kulturális látnivalók önmagukban nem jelentenek univerzális vonzerőt, külön-külön nem generálnak nagyobb vendégforgalmat. Jelenlegi állapotukban a turisták számára csak kiegészítő programot jelenthetnek. Elengedhetetlenül fontos, hogy ezeket az elaprózott, elszigetelt vonzerőket programcsomagokká formáljuk, és így értékesítsük.

 

A rendezvényturizmus tudatos és összehangolt fejlesztése indokolt, anyagi lehetőségeit a pályázati rendszer jobb kihasználásával célszerű megteremteni.

A turisztikai kereslet igényeinek kielégítéséhez, főként a turisztikai főszezonban, új rendezvények szervezése és a térség kulturális adottságain alapuló garantált programok kidolgozása szükséges. A rendezvények finanszírozásába célszerű bevonni a vállalkozói szférát.

Az idegenforgalmi szempontból is jelentős események megrendezéséhez megfelelő színvonalú szolgáltatói rendszer, infrastruktúra szükséges.

 

III.3.A fejlesztési források realizálása

 

Az európai uniós támogatások járultak hozzá a kistérségek társadalmi és gazdasági folyamatainak átstrukturálásához, dinamizálásához, modernizálásához, a helyi intézményrendszer működési hatékonyságának növeléséhez. Valamint olyan társadalmi hálózatok megerősítéséhez, amelyek egyrészt növelni tudják e térségek forrásabszorpciós kapacitásait, másrészt a területi kohézió megerősítése érdekében hálózatban tudnak működni és képesek beavatkozásaikat összehangolni.

A mikro-, kis- és középvállalkozások aktív közreműködése is szükséges, valamint az, hogy a fejlesztéspolitikában az eddigieknél is nagyobb szerepet kapjanak ezek a cégek.

 

III.4. Együttműködés kialakítása a lakosok/vállalkozók, a civil szervezetek, és az önkormányzat között

 

A civil szervezetek nagy része helyi hatáskörben tevékenykedik, így a közösségi célok elérésében, a helyi életminőség javításában, egyáltalán a település fejlesztésében a „természetes” partner az önkormányzat lehet.

Miután az önkormányzati-civil együttműködések olyan társadalmi „munkamegosztást” is jelentenek, melynek során a civil szervezetek kifejezetten önkormányzati feladatokat látnak el, célszerű lenne a kapcsolati formákat és

dimenziókat, a civil szervezetek által ellátott funkciókat elméleti keretben is meghatározni és ez ezeknek valamilyen tipológiáját is felépíteni. A jelenségek vizsgálatához azonban szükséges lenne olyan indikátorrendszer kialakítása is, amely az együttműködés méréséhez, mennyiségi és minőségi változásának nyomon követéséhez segítséget nyújtana.

A civil szervezetek közösségfejlesztő, szolgáltató és érdekképviseleti tevékenysége és ennek jelentősége tagadhatatlan.

Az önkormányzatokkal való együttműködés keretében, vagy a velük való konfrontálódás jegyében, netán az utóbbiaktól teljesen függetlenül, a civil társadalmi élet, szinte a „civil magánszféra” rejtett szegmenseiben zajlik e, ez mind időben, mind földrajzilag jelentősen eltérhet, és változhat.

Ez mindenképpen szellemi és virtuális javak áramlását is hordozza magában. Ez az áramlás pedig nem pusztán egyirányú allokációt jelent, hanem  bizonyos értelemben

cserét feltételez, melyben mindkét fél valamilyen szinten előnyöket élvez.

 

 

Civil szervezetek Pákozdon

• Pákozdi Kulturális Egyesület
• Pákozd-ért Alapítvány
• Polgári Lokálpatrióta Közéleti Klub Pákozdért
• Pákozdi Baráti Kör
• Pákozd Óvodásaiért Alapítvány
• Pákozdi Sportegyesület
• Pákozd Iskolásaiért Alapítvány
• Nagycsaládos Egyesület
• Pákozd Községi Polgárőrség
• Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért
• Kormorán Sporthorgász Egyesület - Pákozdi Borbarátok

                                                                                 

III.5. Összegzés

 

Pákozd Nagyközség rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyeket kiaknázva az idegenforgalom a gazdaság húzó ágazata lehet a térségben. Ennek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos fejlesztés.

Pákozd és környéke adottságait elemezve kitűnik, hogy a térségben a turizmus fejlesztése csak térségi szemléletmóddal, összefogással lehetséges.

Ahhoz, hogy a térségbe látogatók úti célként érdeklődési körüknek megfelelően válogatni tudjanak a lehetőségek közül, korszerű információs hálózatot kell kialakítani és működtetni.

Fontos növelni az átlagos tartózkodási időt.

 

Nagy lehetőséget jelent az Európai Unió eszköztára.

Az uniós pályázati források összehangolt fejlesztés lehetőségét teremtik meg, amellyel Pákozd és környéke kiemelkedő turisztikai célterületté válhat. Ennek megvalósulásáért és a minél hosszabb itt-tartózkodás elérésére számos projektet indít a nagyközség.

 

A régióturizmus marketingjében ez idáig is jelen volt az a meghatározás, mely szerint Pákozd nélkül nem teljes a dunántúli turizmuskínálat. A fejlesztéseket követően ez minőségi változást, vagyis meghatározó szerepet jelenthet.

 

Pákozd és környéke turisztikai arculatának megteremtésénél tehát a kulturális értékek és a fent említett kiemelt turisztikai termékek mellett a vendégszeretet szerepelhet üzenetként.

 

Pákozd, 2014. június 4.

 

Előterjesztő:                                                                       Takács János polgármester

                                                                                              Janicska Judit kultúrfelelős