A helyettes államtitkár beszédében kitért arra, Európában már régóta keresik a megoldást, hogy az élelmiszerláncban keletkező haszonból minél nagyobb arányban részesüljenek a mezőgazdasági termelők. A témában született uniós jelentés rámutat, hogy ehhez a legfontosabb eszközök az élelmiszerlánc rövidítése,a közvetítők számának csökkentése, illetve a termelőkhöz minél közelebb álló értékesítési pontok kiépítése.
Ennek hatására a 2014-2020-as uniós vidékfejlesztési programozási időszakban a tagállamok lehetőséget kaptak, hogy tematikus alprogramban fejlesszék a Rövid Ellátási Láncokat. Magyarország azon kevés tagállam közé tartozik, amelyik - felismerve a helyi, termelői értékesítés fontosságát – élni kíván ezzel a lehetőséggel, és jelentős fejlesztési forrásokat különített el rá. A kormány célja, hogy a termelői piacok – követve a francia és más nyugat-európai országok példáját – hazánkban is kiemelt értékesítési felületekké váljanak. Mint ismeretes, Magyarországon mintegy kétszáz termelői piac működik, számuk folyamatosan növekszik.
Mezei Dávid kiemelte: a Rövid Ellátási Láncok jelentősége abban áll, hogy általuk jó minőségű helyi alapanyagok jutnak el a fogyasztókhoz. A REL mellett szól továbbá a helyi munkahelyteremtés, így a kisebb családi gazdaságok is lehetőséget kapnak termékeik értékesítésére. A helyben történő értékesítés lényegesen kevesebb károsanyag-kibocsátással és élelmiszer pazarlással jár; ezen felül a termelői piacok jelentős szerepet játszhatnak a helyi közösség életében, hozzájárulva azok fejlődéséhez.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára megnyitójában úgy fogalmazott: a REL olyan program, amely összeköti Magyarországot és Franciaországot, hiszen a családi gazdaságok, a fenntartható fejlődés, a kisebb termelők helyzete – a helyi sajátosságok mentén – mindkét országban központi kérdésnek számítanak. Ennek a kezdeményezésnek a családi gazdálkodók érdekét kell szolgálnia, ezért a Kormány nemcsak a kis- és közepes családi gazdaságok differenciáltabb támogatására fókuszál, hanem nemzetközi szinten is ösztönzi a folyamatos párbeszédet és a tapasztalatcserét.
Az agrárpolitikának olyan kereteket biztosított a magyar kormányzat, amely reflektál a családi gazdaságok boldogulásához szükséges alapvető feltételekre. 2010-hez képest 49 százalékkal nőtt a termékeiket piacon értékesítő gazdálkodók száma, amely körülbelül 170 ezer gazdálkodót jelent. Ez a növekedés azt mutatja, hogy az eddigi időszakban tett intézkedések érdemlegesen segítik hozzá a kisebb gazdaságokat céljaik eléréséhez és a stabilabb jövedelembiztonsághoz.
Emlékeztetett: az új földforgalmi szabályok nagy mozgásteret kínálnak a gazdák számára, a következő támogatási időszakban pedig a fiatal gazdálkodókra, valamint a kis- és közepes családi gazdaságokra is kiemelt figyelmet fordít a Kormány. A forráshoz jutás egyszerűbbé válik, a túlzott szigorítások megszűnnek, amelyek megkönnyítik a piacra jutás feltételeit.
A Rövid Ellátási Láncot a helyben történő értékesítés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat megteremtése azt szolgálja, hogy a mezőgazdaság – Magyarországon és a világban is – a vidék, a környezet és a gazdaság szempontjából egyaránt fenntartható legyen, a fogyasztók pedig minőségi, egészséges élelmiszerhez jussanak hozzá.
A rövid ellátási lánc témájával foglalkozó rendezvény része a 12. környezetvédelmi hónap eseménysorozatának, amelyet a budapesti Francia Nagykövetség és a Francia Intézet szervezett a magyar Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével.
A rendezvény a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.
Kutai Tibor
MNVH Fejér megyei referens
